Az elmúlt néhány nap mozgalmas volt felnőtt csapatunk életében, hiszen először szerdán, a 30. fordulóból előrehozott Inárcs elleni idegenbeli összecsapást játszottuk le, majd szombaton hazai környezetben a Zsámbok gárdáját fogadtuk. Három pontot szereztünk a két mérkőzésen, de csak magunk okolhatjuk, hogy nem lett a duplája belőle.
A szerdai mérkőzésre nem a legideálisabb körülmények között utaztunk el, foghíjas kerettel, fiatalokkal. Mindennek a pályán nyoma sem volt, hiszen alázatunknak köszönhetően végig mérkőzésben voltunk. A hazaiak kissé langyosan álltak bele a mérkőzésbe, míg mi az előttünk álló helyzetekkel jól sáfárkodtunk, és habár a két gólos előnyünk elolvadt, sőt 2-2-es állásnál tizenegyest hibáztak a hazaiak, végül egy nagyszerű egyéni villanásnak köszönhetően, Bottlik győzelemhez segítette a csapatot!
A szombati mérkőzés teljes ellentétes arca volt a csapatnak. Nem igazán pörögtünk fel, és habár a merítési lehetőségeink továbbra sem javultak, sőt (...), mindenesetre a nem számítottunk arra, hogy már a félidő vége előtt 3 gólos hátrányban leszünk. Voltak lehetőségeink, szép támadásunk, rengeteg szöglet ment a kapu felé, de a gólszerzéssel hadilábon álltunk. Sokáig az az érzés volt jellemző, hogy reggelig sem rúgunk gólt, de egy kényszerítő után Bottlik faragott az eredményen a 93. percben, ám mindez sokra nem volt elég.
A folytatásban az éppen előttünk álló Tóalmás, Tura és Tápiógyörgye csapataival zárjuk a bajnokságot. A tabellán mind előre, mind pedig hátrafelé változhat a helyünk, ám matematikailag megőriztük biztosan a megye-hármas tagságot.
