Első mérkőzésünkön a már-már jól ismert Nagykáta csapatával játszottunk, akik az alapszakaszban egyszer legyőztek bennünket (3-4), majd a felsőházban döntetlent játszottunk (2-2) egy magas színvonalú találkozón. A mérkőzés sokáig tapogatózó játékkal kezdődött, elvétve voltak a kapu előtt helyzetek, majd a félidő második részében felpörögtek az események, bármelyik csapat megszerezhette volna az előnyt, de a kapusok kitettek magukért. Már-már úgy tűnt, hogy döntetlennel vonulunk szünetre, amikor Turza bevette a kapunkat. A második játékrész úgy kezdődött, ahogy az első végződött - számunkra kellemetlenül - egy újabb Turza góllal. A folytatásban merészebben támadtunk, hogy visszajöjjünk a mérkőzésbe, és Bodor előbb egy szép egyéni alakítás, majd egy nagyszerű támadás végén talált a kapuba, így az utolsó percekhez közeledve, újból döntetlenre állt a két csapat. Sajnos a hajrában egy kapu előtt megpattanó labdával ismét a 'kátaiaknál volt az előny, és ezt már nem adták ki a kezükből, hiába támadtunk akár 5:4-ben is.
Következett a második találkozó, ahol a Sze-FI LSE, vagyis a Szentendre (egyik) csapata jött szembe velünk. Rémálomszerűen kezdődött a találkozó, hiszen hat perc sem telt le, mire két gólos hátrányban találtuk magunkat. A folytatásban éledeztünk, és előbb Nagy rúgott gólt egy üres kapuig játszott támadás után, majd Földi szerzett okos találatot. A félidő vége előtt viszont a piros mezesek gólgyárosa, Tímári-Tóth rúgott gólt. Újabb szünet, amikor hátrányban találtuk magunkat. A második félidő egy Szrapkó kidobás után Földi góllal kezdődött. Ám a folytatás nem volt túl biztató, hiszen Tímári-Tóth duplázott újból, és ekkor úgy tűnt, tét nélküli utolsó mérkőzés vár ránk. De hihetetlen alázattal, és csapatmunkával Földi három góljával már nálunk volt az előny, sőt Kukléta pontot is tett ennek a rendkívül izgalmas mérkőzésnek a végére góljával.
Sok pihenő nem volt, jöhetett az újabb mérkőzés, méghozzá a Kőbánya ellen. A forgatókönyv egyszerű volt: ha nyerünk, biztosan a négyes döntőbe kerülünk, minden más esetben búcsúzunk és az 5-8. hely egyikén zárjuk a termi időszakot. Ehhez viszont volt pár szavunk, és a csapat remekül muzsikált, öt perc alatt szerzett két góllal jeleztük, hogy nem mondunk le az álmunkról, és mindent megteszünk a győzelemért. A folytatásban jobbára ellenfelünk diktálta a tempót, mi sok cserével próbáltuk a tartani a tempót velük, mely sikerült is, olyannyira, hogy a 15. percben Földi önmaga és a csapat harmadik gólját is megszerezte a találkozón egy remekül eltekert lövéssel. A második játékrészben rendkívül szervezetten védekeztünk, jól szűkítve a területet, és habár kaptunk egy gólt közel, egy nagyszerű támadás után Földi az üres kapuba guríthatott. Az utolsó öt perc hozott még némi izgalmat, de végül 4-2 arányban legyőztük az országos bajnokságban szereplő KISE-t.
Álló sor (balról): Gáspár Sándor (technikai személyzet), Mózes Bence, Földi Gergő, Szrapkó László, Kukléta Patrik, Horváth István, Németh István (vezetőedző). Térdelő sor (balról): Bodor Tamás, Nagy Dávid, Koncz Sándor, Alföldi Benjámin.
TKSE 2-3 Nagykáta (Bodor Tamás 2)
TKSE 7-5 Sze-FI (Földi Gergő 5, Kukléta Patrik, Nagy Dávid)
TKSE 4-2 KISE (Földi Gergő 4)
Az eredmények úgy alakultak, hogy végül második helyen kvalifikáltuk magunkat a négyes döntőbe, a Nagykátával egyetemben. A február 23-i törökbálinti döntőben a Kartallal kell összecsapnunk, ahol a két mérkőzés alapján jobb csapat a döntőt vívja, míg a vesztes a bronzmérkőzést. A másik ágon a Nagykáta a Dunaharasztival csap össze.
A továbbjutást ezúttal a vezetőedző, Németh István értékelte:
"Öröm, hogy milyen nagy csapatokat sikerült legyőzni, magunk mögé utasítani, és ami különösen jó, hogy mindezt sokszor jobb játékkal is tettük. Van, hogy az nem működött annyira, de hihetetlen milyen akarat, szenvedély van a csapatomba. 12 perccel a második mérkőzés vége előtt romokban voltunk, most a fellegeben járunk. Számtalan elismerést kaptunk, szülőktől, ellenfelektől, hozzátartozóktól, mely ad majd elég támaszt a nehezebb napokra. Lenyűgöző, és azt gondolom páratlan eredményt értünk el már ezzel a teljesítménnyel is, de nem fogunk megelégedni ezzel. Rendkívül nagy büszkeséggel tölt el az elmúlt három hónap eredménysora. Vasárnap feltehetjük azt a bizonyos pontot az i-re."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése